Mit kell tudni az influenza terjedéséről?

581
HOZZÁSZÓLÁS:

Valószínűleg már Hippokratész is ismerte az influenza betegségét, tehát régebben is előfordult, de csak a nagyobb járványokról maradtak feljegyzések. A legrégebbi ilyen pandémia 1510-ben volt, és ettől kezdve az orvostörténelem több súlyosabb pandémiát jegyzett fel.influenza11

Kisebb járványokra 2-3 évenként lehet számítani, sőt egymást követő években is kialakulhatnak. Az influenza pandémiák általában 30-40 évenként jelentkeznek. Egy-egy szórványos járvány alkalmával hazánkban kb. 1,5-2,0 millió ember betegszik meg és 700-1700 hal meg, elsősorban a 60 éven felüliek köréből.

Hogyan terjed az influenza?

Mivel a lappangási idő rövid és a betegség terjedése gyors, földrészekre, vagy az egész világra kiterjedő pandémiák alakulhatnak ki, amelyek során a lakosságnak akár a fele is megbetegedhet. E pandémiák váltakozó gyakorisággal jelentkeznek. Méretei miatt említésre méltó az 1889-90, az 1918-19. évi, az 1957-es ázsiai és az 1968-as Hong Kong vírus okozta járvány.

A fertőzés forrása a beteg és az inkubációs állapotban levő ember. A betegek a tünetek kezdete előtti naptól kb. az 5. napig ürítik a vírust az orr-torokváladékkal. A vírusgazdaság szerepe ez ideig még nem tisztázott, és nem ismerjük az abortív esetek járványtani szerepét sem.

Az influenza a legtípusosabb cseppinfekcióval terjedő betegségek egyike. Cseppinfekción kívül más terjedése jóformán nincs. Minden olyan körülmény, amely a nyálcseppek levegőbe jutását, szóródását, illetve ezek belégzését elősegítik, valamint az emberek közötti szorosabb kontaktust fokozza, kedvez a fertőzés terjedésének.

A vírus aktív állapotban maradásának az aeroszolokban kedvez a levegő alacsony relatív páratartalma és az alacsony környezeti hőmérséklet. Gyakoriak a családon belüli fertőzések. Iskolákban, otthonokban, hivatalokban igen könnyen terjed egyik emberről a másikra. A fertőzés terjedésében természetesen fontos szerepe van az adott vírustörzs tulajdonságainak, a lakosság immunállapotának és a közlekedés nagyfokú felgyorsulásának is.

Az A-vírus influenza igen ritkán fordul elő sporadikusan. Előfordulására a járványos megjelenési forma a jellemző. A vírustörzs antigénszerkezete és patogenitása között szoros összefüggés van. A B-típusú törzsek főleg helyi járványokból izolálhatók, addig a C-típusú törzsek gyermekek sporadikus megbetegedését okozzák.

Szembetűnőbb az összefüggés az A-vírus altípusok antigénszerkezeti változásai és a létrejövő járvány jellege között. Ha a törzsek folyamatos változáson (antigenic drift) mennek át, viszonylag enyhe lefolyású, többé-kevésbé kiterjedt helyi járványok jönnek létre.

A hirtelen bekövetkező antigénváltozás (ún. shift), viszont új antigén tulajdonságú altípus keletkezését jelenti. Az új altípussal szembeni általános fogékonyság pedig pandémiához vezet. Ilyen törzsek voltak az 1947-ben megjelent Al-es altípus (H1 N1), 1957-ben az A2-es „ázsiai” altípus (H2N2), majd 1968-ban az A2-es „hong-kong”-i altípus (H3N2).

581
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]